
A hibiszkusz az egyik legelterjedtebb mediterrán növény, ami hazánkban is szépen megél. Kaphatóak olyan változatok is, amelyek bírják a telet, és a szabadba is kiültethetők. A legtöbb fajtát inkább teraszokra ajánlják, ahol egy dézsában vagy cserépben díszíthetik otthonunkat. Egyik ismerősöm érdeklődött felőle, így arra gondoltam, hogy leírom azt, amit én tudok róluk, illetve amit magam is megtapasztaltam nevelésük során.

Ültetése
A kertészetben vásárolt hibiszkuszt érdemes lazább szerkezetű talajba ültetni. Őszintén szólva nekem a hagyományos virágföld mindig bevált. Ültessük olyan méretű cserépbe, hogy két – három évet kibírjon benne a növény, így érdemes picit nagyobb méretűt választani. Túlzásba azonban ne essük, mert ekkor a gyökérnövelésre fog figyelni a hibiszkuszunk, és elfelejt majd nőni és virágozni.
Víz- és fényigény
A hibiszkus a forró területekről származik, így nálunk garantáltan bírni fogja a napot. Ezért mindenképp napfényes területre helyezzük. Ezért kiváló fedetlen teraszokra is tavasztől őszig. A félárnyékos hely is megfelelő lehet, ám a lényeg az, hogy érje a nap itt-ott a növényt. A hibiszkusz víz igénye elég nagy, én a déli fekvésű teraszomon minden este megöntözöm egy kicsit, ha esetleg borultabb vagy esős az idő, akkor hetente egyszer – kétszer is elég vizet adni neki. Tápoldatot is hetente egyszer szoktam adni neki.
Gondozás
A hibiszkusz különösebb gondozást nem igényel, ám van néhány trükk, amit érdemes ismerni. Ezt a növényt bátran lehet metszeni, így lehet kialakítani a kívánt formáját. Mellesleg hibiszkusz bokrokat sövénynek is ültethetünk az udvarra, ragyogóan formára lehet nyírni, a Balaton környékén sok hibiszkusz sövényt láthatunk, amikor a házak között sétálgatunk. Virágok csak az új hajtásokon fejlődnek, ezért minden tavasszal vágjuk bátran vissza. Ez sűrűbbé is teszi a növényt, és több virággal is fog megajándékozni bennünket. Azt tapasztaltam, hogy a levéltetvek viszonylag gyorsan megtámadhatják. Célszerű beszerezni a kertészetből a megfelelő növényvédőszert, és megelőző permetezést végezni évente egyszer – kétszer. Én még egyetlen évet sem úsztam meg a levéltetvek nélkül. Bio permetező anyagokat is beszerezhetünk, állítólag egy gerezd fokhagyma a cserépbe dugva is csodákat tehet, én ezt az idén mindenképp kipróbálom. Javasolni szokták még a dohánylevet is.Permetezés után tápoldatozzunk, hogy meg legyen a tápanyag utánpótlás. Ha a levéltetvek nagyon elszaporodtak, meg is metszhetjük a növényt, hamar ki fog újra hajtani.
Teleltetés
A teraszon tartott fajták nem bírják a fagyot, így szeptember végén, október elején érdemes bevinni a növényt a szobába. Télen hűvesebb levegőt igényel, tehát egy télikert, egy világos kamra vagy egy hideg szoba a legmegfelelőbb a számára. Volt olyan, hogy én egyszerűen a nappaliba tettem, és ott is kibírta a telet, ám legtöbbször a lépcsőházban helyezem el. Télen kevésbé kell öntözni, elég kéthetente akár havonta is.

Egyéb érdekességek
A hatalmas, néha tenyérnyi virágok pár napig pompáznak csak, utána lehullanak. Nem kell elkeseredni, mert bőven nyílnak az újabb virágok szépen sorban egész nyáron. Elképzelhetetlen sok színben kaphatók, így ki tudjuk választani azt, ami a mi világunkhoz a leginkább illik. Természetesen én a sárgákat kedvelem a mediterrán balkonomon. A fehér egy letisztult, ünnepélyesebb változat; a kékek és lilák egy hidegebb, nyugtatóbb hangulatot kölcsönöznek a térnek; a pirosak és rózsaszínek pedig kétségtelenül vonzzák a tekintetet. Szaporításuk viszonylag nehezebb, ám nekem már sikerült. A fiatal hajtásokat érdemes levágni, és egy üvegben vagy pohárban gyökereztetni. Amikor a gyökérzet kezd megerősödni, el is tudjuk ültetni egy kisebb cserépbe. Ez nem mindig jár sikerrel, de nem lehetetlen a küldetés.
Kalandra fel, a hibiszkusz szezon éppen most kezdődik!
Érdekes volt a bejegyzés? Mondd el a véleményedet!